Édes üzlet:többszáz milliós áfa jogosulatlanul

Tárgyalás időpontja: 
2016. szeptember 26., hétfő 09.00
Ügy tárgya: 
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények
Ügyszám: 
B.568/2015.
Tárgyalás helyszíne: 
4025 Debrecen, Széchenyi u.9.
Tárgyaló: 
I/100.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint az első-, a másod-, a harmad-, és a negyedrendű vádlottak 2011 és 2013 között követték el a bűncselekményt, az általuk létrehozott, összehangoltan működő bűnszervezet keretei között. A vádlottak az Európai Közösségen belülről, főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szereztek be nettó áron cukrot, majd azt kis árréssel, az ÁFA beépítése nélkül Magyarországon hozták forgalomba. Az ügyletekhez olyan gazdasági társaságokat használtak fel, amelyek befolyásuk, vagy irányításuk alatt álltak – az ügyészség szerint.

A cukor továbbértékesítése több láncolaton keresztül történt. Az igazi termékmozgás nem esett egybe a kiállított bizonylatokkal, a vádlottak hamis bizonylatokat állítottak ki. Az ügyészség szerint a tényleges, első magyarországi beszerző a D. Kft. volt, a cukor eladása után azonban a cég az általános forgalmi adót nem fizette meg. A cukor az okmányokon feltüntetett úttól eltérő jutott el olyan raktárakig, amelyeket a vádlottakhoz köthető vállalkozások üzemeltettek. Ezekből aztán a cukor kiskereskedelmi vállalkozásokhoz került.

A vádhatóság szerint a bűnszervezetet ténylegesen az elsőrendű vádlott, K. Károly irányította, tagjai a másod-, a harmad-, és a negyedrendű vádlottak voltak. Az ügy ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlottját közokirat-hamisítás bűntettével vádolja az ügyészség. A bűnszervezet tagjai között rendszeres volt az egyeztetés, így például egyeztették a színlelt áru- és pénzforgalmat, megtervezték és végrehajtották a banki átutalásokat és a készpénzfelvételt, illetve felügyelték a cukor eladása során felmerülő feladatokat. Mindehhez több külföldi székhelyű gazdasági társaságot is felhasználtak, leginkább a negyedrendű vádlott által képviselt szlovákiai bejegyzésű cégeket. A számlázási láncolat kiépítésére, és a vállalkozásokra azért volt szükség, hogy a vádlottak adóelőnyhöz jussanak – a vád szerint.

2011-12-ben a D. Kft. – melynek termékbeszerzéseit és értékesítéseit az elsőrendű vádlott végezte -, áfa adónemben összesen csaknem 252 millió forint vagyoni kárt okozott a költségvetésnek. A társaság egyéb termékek mellett cukor beszerzésével és eladásával foglalkozott. A cég számára három másik vállalkozás állított ki olyan számlákat, melyek mögött nem volt valós gazdasági esemény. A D.F. Kft. ugyanazoktól a cégektől fogadott be valótlan tartalmú számlákat, szintén 2011–12-ben. A szintén az elsőrendű vádlott által irányított cég két év alatt 118,5 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul. A hajdúszoboszlói K. Kft. szintén K. Károly irányítása alatt állt, a harmadrendű vádlott pedig 2011-ben lett a cég ügyvezetője. A cég a D. Kft. által kiállított számlák elkönyvelésével szemben nagy összegű külföldi értékesítést szerepeltetett, így ÁFA visszaigénylő helyzetbe került. Az F. s.r.o. részére történt értékesítések azonban nem voltak valósak, csak az volt vele a cél, hogy elkerüljék az adófizetést. Az áru nem került ki külföldre, hanem más társaságok közbeiktatásával belföldön talált gazdára. A közösségen belüli adómentes értékesítés miatt a K. Kft. 140 milliós vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek – tartalmazza a vád.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

1. tárgyalás

 

Eljáró bíróság: