Többszáz millió forintot csaltak ki a befektetés ígéretével

Tárgyalás időpontja: 
2016. július 12., kedd 08.30
Ügy tárgya: 
Különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények
Ügyszám: 
B.1220/2014.
Tárgyalás helyszíne: 
4025 Debrecen, Arany János u. 25-31.
Tárgyaló: 
fszt.16.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint K. Béla 2010 és 2012 között több mint 370 millió forintot csalt ki mintegy 50 sértettől. A jobbára több milliós összegeket befektetési céllal, vagy kölcsönként adták a Hajdú-Bihar megyei, budapesti, szegedi kárvallottak.

Az elsőrendű vádlott, K. Béla 1993-tól alkalmazottként, vállalkozóként pénzügyi termékekkel, biztosításokkal, befektetésekkel foglalkozott – írja a vád. Széles körű ismeretségre tett szert, a sértettek nagy részét is ez idő alatt, vagy az ekkor kiépült kapcsolatai által ismerte meg. Jó hírnevét felhasználva 2010 nyarától kezdve ajánlott nagy hozamú befektetéseket, vagy magas kamat ígéretével kért kölcsön. Ezek azonban mind fiktív ajánlatok voltak, fiktív szerződésekkel. K. Béla ugyanis – ígéretével szemben – nem fektette be az átvett összegeket, hanem saját, személyes szükségleteit fedezte belőlük. A visszafizetés nem állt szándékában, mint ahogyan a hozamok kifizetése sem, a fiktív szerződések csak arra kellettek, hogy megnyerje, fenntartsa a sértettek bizalmát.  A II. rendű vádlott, K. Csaba az elsőrendű vádlott ismerőseként három esetben működött közre a csalásokban.

A legkisebb “befektetésre” átadott összeg 130 ezer forint volt, a legnagyobb több, mint 100 millió forint. Több károsult 25 – 40 millió forintokat veszített el, a beígért 20 – 48 százalékos hozam helyett. A vádlottak csak az átvett pénz töredékét adták vissza, azt is csak néhány sértettnek, a többség egy forintot sem látott viszont a pénzéből.

Az egyik férfitól – aki korábban már hitelezett nekik 7 millió forintot - úgy csaltak ki további 35 millió forintot, hogy azt mondták neki: egy üzleti lehetőség kapcsán csak be kell mutatniuk a pénzt, és így megkaphatja a korábbi 7 millióját is. A pénzt azonban a “bemutatásról” nem vitték vissza, hiába várta a károsult K. Bélát egy budapesti szállodai szobában, az elsőrendű vádlott üres kézzel tért vissza.

Egy másik alkalommal egy élelmiszeripari cég vezetőjét azzal akarták megvezetni, hogy arab érdekeltségű üzletet hoznak neki össze. Termékmintákat vitettek vele Budapestre, ahol K. Béla a másodrendű vádlottat országos cigányvajdaként mutatta be. A találkozón egy Mohamed nevű palesztin férfit is prezentáltak, aki az arab befektetők nevében eljáró képviselőként mutatkozott be. Megállapodás nem született, és az utóbb kért 10 milliós hitelre is nemet mondott a kiszemelt, így ez az csalás meghiúsult.

Egy másik, ásványvizes cég tulajdonosát viszont sikerült megvezetniük. A mézesmadzag ott  is az arab befektetők érdeklődése volt, majd a tárgyalás után 10 millió forintot kértek, a kilátásban lévő közös üzletük reményében, mondván, majd a jutalékból levonják. Végül 5 millió forint kölcsönt kaptak, de sem az üzlet nem köttetett meg, sem a kölcsön nem lett visszafizetve.

Az ásványvizes üzlet kilátásaival egyébként többeket is becsaptak, így csaltak ki az egyik károsulttól 42 millió, egy másiktól 100 millió forintot, 20 százalékos jutalék reményét keltve.

A vádirat egyébként 2014 nyarán érkezett a Debreceni Járásbíróságra és 2014 őszén volt az első tárgyalás az ügyben.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Tárgyalás- perbeszédek, várhatóan ítélethirdetés

Eljáró bíróság: