Jogosan éltek egyesülési jogukkal?

Tárgyalás időpontja: 
2014. október 7., kedd 09.30
Ügy tárgya: 
Egyesülési joggal visszaélés vétsége
Ügyszám: 
Bf. 367/2013
Tárgyalás helyszíne: 
Debrecen, Széchenyi u. 9.
Tárgyaló: 
I.em. Díszterem
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

2013. január 22-én első fokon - bűncselekmény hiányában - felmentette D. Barnabást és 11 társát az egyesülési joggal visszaélés vétsége alól a Debreceni Járásbíróság.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a Fővárosi bíróság 2008 decemberében feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az ítélet 2009 júliusában emelkedett jogerőre. A Debreceni Városi Ügyészség vádiratában utal arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szerint a Magyar Gárda jogi értelemben nem tömegmozgalom, hanem egy olyan közösség, amely a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületen, mint anyaszervezeten belül fejti ki tevékenységét.

2009 júliusában Budapesten a Szabadság téren megtartott nagygyűlésen "közfelkiáltással" megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.

Az ügyészség szerint az Új Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda elnevezésű szerveződés továbbélése, amely néhány apróbb változtatástól eltekintve nem különbözik a Magyar Gárdától.

A vádlottak mindegyike kapcsolódik az Új Magyar Gárda Mozgalomhoz, részt vettek közösen többek között kulturális rendezvényeken, hagyományőrző programokon, véradásokon, megemlékezéseken, koszorúzásokon, karitatív eseményeken. A bírósági eljárás során mindannyian hangsúlyozták, hogy a programokon való részvétel önkéntes volt, a nemzeti értékek megóvását és a törvényes működést tartották szem előtt.

A Debreceni Járásbíróság indoklása szerint a tanúvallomások egyértelműen megerősítették, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom nem katonai, hierarchikus rendszerben, parancs utasításos formában működött. Az tény, hogy az interneten fellelhető volt egy Szervezeti és Szolgálati Szabályzat, de a Deli Tímea vezette büntetőtanács meglátása szerint a vádlottak a tényleges gyakorlatban nem viselték az abban leírt funkciókat. A tanúvallomások azt is cáfolták, hogy a feloszlatott Magyar Gárdához hasonló működési rendszer jellemezte volna a gyakorlatban az Új Magyar Gárda Mozgalmat. A tagok önkéntesen vettek részt a megmozdulásokon, napi parancs nem volt, távolmaradásuk esetén pedig "büntetést" nem kaptak. Az eljárás során megtekintett videofelvételek cáfolták azt is, hogy az új mozgalom tagjai a Magyar Gárda úgynevezett egyenruhájában, katonai alakulat képét mutatva és ezzel másokban félelmet keltve vettek volna részt az ünnepségeken.

A Debreceni Járásbíróság ítélete szerint az Új Magyar Gárda Mozgalom nem minősül társadalmi szervezetnek, magánszemélyek egyesülési jogon alapuló közösségéről van szó, amelynek működése nem rendszeres, és nincs nyilvántartott tagsága.

Az első fokú ítéletet valamennyi vádlott tudomásul vette, az ügyész azonban fellebbezett.

Vádlottak: I.r. D. Barnabás, II.r. S. Lajos, III.r. K. Zsolt + 10 fő

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Másodfok, nyilvános ülés

Eljáró bíróság: