Költséges útépítés Balmazújvárosban

Tárgyalás időpontja: 
2013. október 29., kedd 08.30
Ügy tárgya: 
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette
Ügyszám: 
444/2009
Tárgyalás helyszíne: 
Debrecen, Széchenyi u. 9.
Tárgyaló: 
I/123.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

G. István  + 2 fő

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint G. István 1998 és 2006 között Balmazújváros polgármestere volt. A II.r. vádlott R. István 2004 – 2007 között az aljegyzői teendőket látta el.

A III.r. vádlott L. István 2005-től 2007-ig a város 90 %-os tulajdonában álló kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett.

2005 februárjában a közbeszerzési eljárás lefolytatása után az önkormányzat képviseletében G. István vállalkozási szerződést írt alá a budapesti székhelyű S.É. Kft-vel. A cég 3 milliárd 524 millió forintért vállalta, hogy kiépíti a város szennyvízcsatorna hálózatát, a szennyvíztisztító telepet, illetve helyreállítja a beruházással érintett úthálózatot. Azt hogy ez utóbbira konkrétan mennyi pénzt fordít a vállalkozó, a felek a szerződésben nem rögzítették. A fővállalkozó azonban rosszul mérte fel a beruházás várható költségeit – áll a vádiratban – többletköltséget okoztak a víztelenítési munkálatok, de a vártnál rosszabb állapotba kerültek az érintett utak is. A kivitelező ezért arra hajlott, hogy olyan alvállalkozót bízzon meg a helyreállítási munkálatokkal, amelyik nem négyzetméter áron, hanem átalánydíj mellett vállalja a munkát. Az I. és a II. r. vádlottak közreműködésével a cég leszerződött a város tulajdonában lévő kht.-val - a vádhatóság szerint a képviselőtestület döntése és jóváhagyása nélkül történt. A munkálatok díját csaknem 338 millió forintban állapították meg. Miután azonban kiderült, hogy a kht. a jogszabályok szerint ilyen nagyságrendű vállalkozási tevékenységet nem végezhet, végül – a képviselőtestület hozzájárulásával – a város 90 százalékos tulajdonában lévő kft.-vel jött létre a szerződés, az irányítás, a koordináció és az ellenőrzés azonban a kht. feladata lett. A B.Kft. a magyar Közút Kht-val, egy egyéni vállalkozóval és a fővállalkozó S. Kft-vel kötött alvállalkozói szerződést az utak helyreállítására, nem átalány-, hanem négyzetméter áron. A három partner folyamatosan végezte a kivitelezést, az árszabás miatt azonban már négy hónappal később kiderült, hogy elköltötték az eredetileg betervezett összeget. G. Istvánt tájékoztatták arról, hogy még nettó 53 millió forint hiányzik a befejezéshez. A koordinációt végző K. felhatalmazást kért a munka folytatására, ill. hogy a többletköltség erejéig módosítsák az alapszerződést. Az I. és a II. r. vádlott a folytatásra adott utasítást, a képviselőtestület összehívása nélkül. A két vádlott különböző pénzek átcsoportosításával próbálta összeszedni a hiányzó összeget – erre sem kaptak felhatalmazást a képviselőtestülettől - például a padkázásra elkülönített forrást akarták felhasználni a többletkiadásokra. A vádirat úgy fogalmaz, hogy az útépítés mielőbbi befejezését a közelgő önkormányzati választás mellett az is indokolta, a lakosok sérelmezték a közutak rossz állapotát. A munkálatok folytatódtak, a vállalkozói díj összegéhez végül 66 millió forintot kellett hozzátenni.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Ítélethirdetés

Eljáró bíróság: