Befolyásával üzérkedett – távmeghallgatási rendszer alkalmazásával tartott előkészítő ülést a bíróság

A Debreceni Törvényszék 2019. május 14-én előkészítő ülést tartott annak a két vádlottnak az ügyében, akikkel szemben befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség.

A vádirat szerint egy férfi 2013 óta meg akart venni egy Hajdú-Bihar megyében található tehenészetet, amelyhez az önerőn kívül szükséges lett volna egy nagyobb összegű hitelre is, azonban a hitelügyintézés 2015 őszéig nem járt eredménnyel. A férfi 2015 őszén ismerte meg I. r. G. S.-t, majd körülbelül 3 hét múlva II. r. Sz. K.-t. A két vádlott tudott arról, hogy a férfi meg akarja venni az egyik hajdú-bihari tehenészetet, amelynek ügyintézésébe bekapcsolódtak. A vevő folyamatosan kapcsolatban volt I. r. vádlottal, bízott abban, hogy az általa előadott társadalmi pozíciójára és kapcsolatrendszerére figyelemmel segítséget tud nyújtani a hitel felvételéhez, azonban G. S. ennek érdekében semmit nem tett.

Az ügyészség szerint II. r. vádlott ellenben próbált segíteni a hitel felvételéhez, azonban ügyintézése nem járt sikerrel, ezért G. S. 2016 tavaszán számon kérte, hogy miért nem halad a hitelügyintézés. A befektetők keresése során I. r. vádlott úgy állította be magát, hogy ő az egyik titkos szolgálatnál dolgozik, amelynek köszönhetően befolyásos emberekkel, köztük az akkori nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a belügyminiszterrel áll közvetlen kapcsolatban. Erre tekintettel segítséget ígért a befektetni kívánó férfinak. G. S. ezen állítását II. r. vádlott is hallotta, ezért ő is segítséget kért. I. r. vádlott azt ígérte, hogy Sz. K. cégét be tudja protezsálni két nagyobb cég alvállalkozói közé.

I. r. vádlott a vádirat szerint azt is tudta, hogy a befektető korábban nagyobb kölcsönösszeget adott, amiből elkért a II. r. vádlottól 8 millió forintot azzal, hogy a továbbiakban ő fogja intézné a tehenészet megvásárlásához szükséges ügyet. Ezen pénz átadásáról a befektető nem tudott.

2016 áprilisa és 2016 szeptembere között G. S. a II. r. vádlottat is folyamatosan hitegette kapcsolatrendszerével, az ügyintézésért cserébe pedig további pénzösszegeket is kért. Sz. K. a pénzt részben a cége házi pénztárából, részben annak bankszámlájáról vette fel, az átadásokról okirat nem készült. II. r. vádlott az okozott hiányt úgy próbálta pótolni, hogy több magánszemélytől kölcsönt vett fel, emiatt vele szemben jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt büntetőeljárás is indult, amely időközben jogerősen lezárult. A vádirat szerint G. S.  arra hivatkozással kért előnyt Sz. K.-tól, illetve a másik férfitól, hogy hivatalos személyeket befolyásoljon, míg II. r. vádlott azért adott pénzt G. S.-nek, hogy hivatalos személy befolyásolásával az általa képviselt céget jobb helyzetbe hozza, de ennek érdekében semmit nem tett.

 

G.S. az előkészítő ülésen nem ismerte el a bűnösségét, vallomást nem tett, védője pedig nyolc napot kért a bizonyítási indítvány megtételére. Ezt követően a bíróság Sz. K.-t a távmeghallgatási rendszer alkalmazásával hallgatta ki. A II. r. vádlott, aki Szombathelyen, a büntetés-végrehajtási intézet erre a célra kialakított helyiségében tartózkodott, a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogáról pedig lemondott. A bíró a II. r. vádlott vonatkozásában nem fogadta el a beismerő nyilatkozatot tekintettel az eljárás tárgyát képező bűncselekmény speciális jellegére, továbbá arra, hogy a vádirati tényállás egyes elemei a bizonyítási eljárás során tovább pontosítandók. Az ügyet a bíróság mindkét vádlott esetében tárgyalásra utalta, a büntetőper tárgyalása 2019. június 28-án folytatódik.