Hét év szabadságvesztés a felszámoló bírónak

7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra, emellett 1 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt a bírót, aki 2008-2009-ben különböző ellenszolgáltatások fejében kivételezett egy felszámoló céggel Nyíregyházán. A bíróság dr. Kné dr. J. Juditot mellékbüntetésként első fokon 5 évre a jogi foglalkozás gyakorlásától is eltiltotta.
A II. r. vádlott, a felszámoló cég képviselője 5 év börtönbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást kapott. H. Attilának emellett ugyanúgy 1 millió forint pénzmellékbüntetést kell fizetnie, illetve az ítélet értelmében 5 évig nem gyakorolhatja felszámolói hivatását.
A Debreceni Törvényszék Deák Judit vezette büntetőtanácsa a vádirattól eltérően állapította meg a bűncselekmény minősítését. Az I. r. vádlottat fontosabb ügyekben intézkedő, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel; folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében találta bűnösnek. A II. r. vádlottat szintén folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettében marasztalta el a törvényszék.
A törvényszék a kedvezőbb megítélés miatt a régi Btk-t alkalmazta.
Deák Judit tanácselnök indoklásában kifejtette: a vádirati tényállással javarészt egyetért a bíróság, több esetben azonban nem lehetett bizonyítani, hogy a bírónő valóban átvette a pénzt. Az egyértelmű, hogy a két vádlott rendszeres munkakapcsolatban állt egymással, H. Attila a bíró lánya által vezetett bt-től bérelt irodát, de igazolást nyert a bírónő családjának finanszírozott hosszú hétvége is. Bizonyított tény az is, hogy a II. r. vádlott rendszeresen szállította a bírónőt, szinte „taxiszolgáltatást” végzett, intézte a befektetéseit, valamint az autójával kapcsolatos teendőket. A felszámoló cég bérleti díjával kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a H. Attila által képviselt cég a szerződésben rögzített bérleti díj dupláját fizette ki és nem is a bt beltagjának, hanem a bírónőnek adta oda a pénzt. Arra is volt példa, hogy az I.r. vádlott felszámolásokkal kapcsolatos dokumentumokat vett át a II.r. vádlottól és azt saját maga vitte be a bíróságra.
A bíró kifejtette: dr. Kné dr. J. Juditnak – a törvényi szabályozás és a kollégiumvezető utasítása alapján - egy 35-40 cégből álló listáról, ABC sorrendben kellett volna kiválasztania azt a felszámoló céget, amelyik az adott ügyben eljár. Ezzel szemben azonban a bíró legfeljebb 5-8 felszámoló céget választott ki, sőt, még saját kollégáit is megpróbálta befolyásolni annak érdekében, hogy ők is a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására.
A bíróság a Nemzetbiztonsági Hivatal által készített rögzített titkos információgyűjtés eredményére nem támaszkodhatott, azokat ugyanis ki kellett zárni a törvényes bizonyítékok közül. Többek között azért, mert az NBH nem bűnüldözési céllal folytatta az információszerzést, másrészt az utolsó, 2009. május 1-i lehallgatást követően csaknem 3 hónappal tettek feljelentést. A vádlottak és a tanúk ugyanakkor több mindent is elismertek a lehallgatási anyag írott változatában lévő beszélgetések közül. Ezeket a vallomásokat viszont bizonyítékként már fel lehetett használni.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész 3 nap gondolkodási időt kért, a vádlottak és védők elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.
A szabadságvesztés mértéke miatt az ügyész indítványozta a kényszerintézkedést, így a Debreceni Törvényszék az I.r. vádlottat előzetes letartóztatásba helyezte, a II.r. vádlott számára pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A végzés ellen mindenki fellebbezett, így az nem jogerős.