A Joggyakorlat egységesülését és a tudásmegosztást is segíti a Debreceni Törvényszék Polgári-Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma - interjú Dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztinával, a testület új vezetőjével

Az új eljárási törvény hatálybalépésével felértékelődött az egységes joggyakorlat, és a jogbiztonság fontossága - vallja a Debreceni Törvényszék Polgári – Közigazgatási – Munkaügyi Kollégiumának (PKM) új vezetője. Dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina - aki október 20-tól hat évre kapta meg kinevezését -, munkájával szeretné elősegíteni, hogy tovább erősödjön a szakmai konzultáció törvényszéki, regionális és országos szinten is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem 2002-ben, rögtön a debreceni bíróságra kerültem fogalmazónak, majd 2006-ban szakvizsgáztam. Végrehajtási ügyszakban voltam titkár, de rövid ideig peren kívüli ügyszakban is dolgoztam. Bírói kinevezésemet 2010 őszén kaptam meg, 2016 decemberétől pedig a Debreceni Járásbíróság elnökhelyettese voltam.

 

Miért a polgári ügyszakot választotta annak idején?

Az egyetemen a büntető ügyszak elmélete állt hozzám közelebb, de a gyakorlatot látva elköteleződtem a polgári ügyszak iránt. Nagyon megtetszett, hogy egy sajátos logika mentén vannak felépítve ezek a jogszabályok, és ha az ember ezt átlátja, meg tudja mondani a helyes megoldást. 

 

Mi ösztönözte arra, hogy kollégiumvezetőként tevékenykedjen tovább?

Elsősorban a polgári ügyszak összefogása, megszervezése motivált. Nagyon nagy tudásbázis van a birtokunkban, törvényszéki és járásbírósági szinten egyaránt. Szeretném, ha tovább erősödne az információáramlás a bíró kollégák között, ha fokozottabban megosztanánk egymással az ügyviteli, anyagi és eljárásjogi gyakorlati tapasztalatokat.

 

Pályázatában nagy hangsúlyt kapott az egységes joggyakorlat, amelyről úgy véli, hogy a bíróságok mellett a jogkereső állampolgárok is igénylik. E téren milyen tervei vannak?

A korábbi kollégiumvezető idejében nagyon sok olyan szakmai állásfoglalás született, amelyek befolyásolták a bírói gyakorlatot. Ezeket most összegyűjtjük, a kollégiumi munkacsoportok véleményezik, aktualizálják, majd a digitalizálást követően szeretném, ha egy vibe felületre is felkerülnének, így minden bíró számára hozzáférhetővé válnak. Végrehajtási ügyszakban is számos ajánlás készült, amelyek a sok új bírósági titkár számára óriási segítséget jelenthetnek. Emellett sok olyan törvényszéki ítélet született mostanában, amely érdemes arra, hogy közösen áttanulmányozzuk, értelmezzük őket, összevetve a másodfokú tanácsok álláspontjait.

 

Kiemelte, hogy munkacsoportokat alakítanak ki a kollégiumon belül. Elegendő ennyi feladathoz a jelenlegi létszám?

Új tagok felvételét kezdeményeztem, az eddigi 14 tagról most 25-re duzzad a kollégiumi tagok száma, emelve a járásbírók arányát a kollégiumi tagok között. Azt gondolom, hogy ma már egy ember az összes jogterület összes részletszabályával nem tud tisztában lenni, de ha az adott részterület „szakértői” megtárgyalnak egy-egy állásfoglalást, akkor kifogástalan szakmai anyagok kerülhetnek majd a kollégium elé. A cél az egységes joggyakorlat: ha van egy kollégiumi állásfoglalás, akkor ahhoz lehet igazodni, nincs értelmezésből fakadó esetleges bizonytalanság. Ebben a csoportmunkában is szeretnék aktívan részt venni, főleg a devizaügyeket és a végrehajtási ügyeket érintően. 

 

Milyen eszközökkel tervezi még segíteni a kollégák szakmai fejlődését?

Ami lényeges, hogy a bírák olyan kérdésekben is szakmai segítséget kapjanak, amiben kollégiumi ülés összehívása még nem indokolt, de az egységes álláspont kialakítása annál inkább. A szakmai fejlődés elősegítése terén a visszajelzéseket tartom még nagyon fontosnak. Sokat tanulhat az eljáró bíró, ha ítéletéről személyesen is meghallgatja a másodfokú tanács elnökének véleményét, ezért szeretném visszavezetni a tanácselnöki feljegyzések ismertetésének korábbi rendszerét.

 

A két éves igazgatási gyakorlatából kollégiumvezetőként mi mindent tud még hasznosítani?

Az arányos ügyelosztás, az emberi erőforrások optimális elosztása terén mindenképpen sokat jelent az eddigi tapasztalat. Tagja voltam a munkateher-mérés munkacsoportnak, és van egy utánkövetési módszertan, amit a Debreceni Járásbíróság dolgozott ki. A lényege, hogy miként korrigálható az esetlegesen aránytalanná vált munkateher. Szeretném többek között feltérképezni, hogy a bírósági titkárok kellő létszámban vannak-e egy-egy ügyszakba beosztva. Amit fontosnak tartok, hogy minden bíró és minden igazságügyi alkalmazott arányosan legyen leterhelve.

 

Forrás: https://birosag.hu/media/aktualis/joggyakorlat-egysegesuleset-es-tudasme...