Másodfokon a kokadi lepkeper

Tárgyalás időpontja: 
2018. május 3., csütörtök 11.00
Ügy tárgya: 
Védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és rongálás bűntette
Ügyszám: 
Bf. 582/2017.
Tárgyalás helyszíne: 
Debrecen, Széchenyi u. 9.
Tárgyaló: 
Fszt. 10.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Debreceni Járásbíróság első fokon, 2017. október 30-án bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól azt a kokadi gazdát,

aki az ügyészség szerint 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a G. E. területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el.

A bírósági tényállás szerint G. E. 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része. A gazda legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében interneten bejelentette a HNPI-nek, hogy a háromból két területén kaszálni fog. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak. Két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. A beavatkozást a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre, 2013 márciusában egy területbejáráson. A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke élőhelye. A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. Az eredeti vádban az állt, hogy a lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett. Ezt módosította időközben az ügyészség, a vádhatóság szerint a lepkék mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg. Arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, az elsőfokú eljárás nem talált bizonyítékot. Az egy zsombék rostostövű sással kapcsolatban pedig a bíróság arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság.

A jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügy tárgyalása során a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – a bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye pedig elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, illetve több más szerző megállapításain alapszik. Az érintett szakember a természetvédelmi őr feljegyzéseinek tartalmát nem ellenőrizte, hanem feltétel nélkül elfogadta. A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, a lápibagoly lepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást, legfeljebb csak kis értékben és átmenetileg rontott az élőhely minőségén, maradandó károkat azonban nem okozott. A lepke jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott keleti lápibagoly lepkét G. E. földterületén.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő határozat.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Másodfok, ítélethirdetés

Eljáró bíróság: