Félmilliárdos hitelfelvétel hamis adatokkal

Tárgyalás időpontja: 
2017. július 12., szerda 16.00
Ügy tárgya: 
Különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalás, pénzmosás bűntette és más bűncselekmények
Ügyszám: 
B. 398/2015
Tárgyalás helyszíne: 
Debrecen, Széchenyi u. 9.
Tárgyaló: 
I/126.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint az ügy első-, másod-, és harmadrendű vádlottja alkotta azt a „hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot”, amely öt bank sérelmére 510 millió forint értékben vett fel hitelt, valós tevékenységet nem folytató gazdasági társaságok nevében. A félmilliárd forintból 110 millió forint felvétele végül elmaradt, 400 millió forint azonban a vádlottakhoz került.

B. Zsuzsanna elsőrendű és K. Miklós harmadrendű vádlott korábban kollégák voltak, 2005-ben csatlakozott hozzájuk B. Zsuzsanna miskolci barátnője, D. Andrea. A vád szerint a könyvviteli rész felelőse B. Zsuzsanna volt, a hitelintézetekkel D. Andrea tartotta a kapcsolatot, K. Miklós pedig a csalásokhoz tartozó informatikai feladatokat látta el. 2007-ben létrehozták a T.G.H. Kft-t, amely egy debreceni könyvelő irodát működtetett. A tényleges könyvviteli szolgáltatások mellett az iroda alkalmazottai - nem tudván a bűncselekményekről - a vádlottakhoz köthető strómanok neve alatt működtetett gazdasági társaságoknak is könyveltek. A strómanok olyan rokonok, barátok, ismerősök közül kerültek ki, akik jellemzően befolyásolható, kevésbé iskolázott, vagyontalan emberek voltak. A bűnszervezet tagjai a cégek révén ismert hazai és nemzetközi pénzintézetektől vettek fel kölcsönöket. A bankokat hamis számlákkal, meghamisított banki igazolásokkal, valótlan mérlegadatokkal, eredménykimutatásokkal, főkönyvi adatokkal tévesztették meg, azt a látszatot keltve, hogy az érintett cégek megfelelnek az elvárásoknak. A hitelfelvételben érintett társaságok körbeszámláztak, így valós gazdasági események nélkül duzzasztották fel pénzforgalmukat, amely megalapozta hitelképességüket. A hamis adatok, dokumentumok nélkül a hitelfolyósításra nem került volna sor. A bankok részben a Széchenyi kártya konstrukcióban, vagy más vállalati hitel formájában nyújtottak kölcsönöket a gazdasági társaságok számára. A bűnszervezet fiktív mérlegeket, eredménykimutatásokat, főkönyvi adatokat hozott létre, amelyek rendszerint nem egyeztek az adóhatósághoz és a cégbírósághoz benyújtott adatokkal. Hogy a lehető legnagyobb összegű hitelt felvehessék, 200 milliós vagy afölötti nettó árbevételt szerepeltettek a mérlegekben, és az eredménykimutatásokban. Ezeket a dokumentumokat a törvény értelmében úgynevezett korlátozásmentes záradékkal kellett ellátni. Egy könyvvizsgáló úgy záradékolta a beszámolókat – alkalmanként fizetett pénzek fejében -, hogy nem győződött meg a valódi adatokról, amelyeknek alá kellett volna támasztaniuk a dokumentumokban szereplő számokat. A büntetőeljárásban két miskolci és egy debreceni ügyvéd is érintett, ők a vád szerint szándékosan figyelmen kívül hagyták az okiratok ellenjegyzésére vonatkozó szabályokat. A hitelért folyamodó cégek ügyvezetői ugyanis egyben a hitel kezesei is voltak. A három ügyvéd-vádlott közreműködött abban, hogy a látszólag jogszerűen és nyereségesen működő cégek ügyvezetői számára fiktív adásvételi szerződésekkel igazolják a kezességhez szükséges ingatlantulajdoni hányadokat.

A hitelek visszafizetésére sem tényleges szándék, sem reális lehetőség nem volt, a bűnszervezet a hitelfelvétel során szervezetten, összehangoltan működött – írja a vád.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Határozathirdetés

Eljáró bíróság: