Természetkárosítás bűntette

Tárgyalás időpontja: 
2017. július 4., kedd 08.30
Ügy tárgya: 
Védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény
Ügyszám: 
B.964/2016.
Tárgyalás helyszíne: 
4025 Debrecen, Arany János u. 25-31.
Tárgyaló: 
fszt.15.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint Dr. G. Ernő még 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része. A területek a minisztérium tájékoztató listájában védett lápként szerepelnek. A kezelő a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, az illetékes természetvédelmi hatóság pedig a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

A vádirat szerint Dr. G. Ernő az érintett területekre korábban már próbált erdőt telepíteni, de ehhez nem kapta meg a HNPI hozzájárulását. Az ügyészség kitér arra is, hogy a vádlottnak pontosan ismernie kellett a védettséggel együtt járó szabályokat, hiszen 2011-ben, egy területbejáráson is felvilágosította őt a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja.

A vádiratban az áll, hogy a vádlott elhatározta: ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet alakít ki. Dr. G. Ernő 2012 októberében interneten bejelentette a HNPI-nek, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A harmadik földterület egy részére azonban, egy ott lévő erdő miatt nem kapott hozzájárulást.

A természet védelméről szóló törvény értelmében a vádlott a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhetett volna bármilyen tevékenységet. Ez vonatkozott volna a gyep feltörésére, felújítására, vagy a fa kivágására, telepítésére is. A vád leszögezi: a HNPI-hez és a kormányhivatalhoz tett bejelentés nem pótolta a hatóság engedélyét, „amiről a vádlott is tudomással bírt”. Az ügyészség hozzáteszi: a fakitermelés engedélyezésekor a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek nem volt tudomása arról, hogy az érintett területek „ex lege” védettséget élveznek és országos jelentőségű védett természeti területek. Erről a vádlott a kormányhivatalt sem tájékoztatta.

A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak. Két hónap alatt csaknem 10 hektárt daráltak le nagy teljesítményű erdészeti szártépővel.

A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke élőhelye. Igazolhatóan 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,8 millió forint rongálási kár keletkezett. A károkozó magatartást – írja a vád – a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre, 2013 márciusában egy területbejáráson. A 9,6 hektárnyi terület azonban nagy valószínűséggel helyreállítható.

A cserjeirtás és fakivágás miatt a gazdát a hatóság fél millió forint természetvédelmi bírsággal sújtotta, amit a másodfokú eljárásban 1 millió 250 ezer forintra emeltek. Emellett eltiltotta a károsító tevékenységtől és kötelezte a területek helyreállítására.

 

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Tárgyalás - szakértő kihallgatása

Eljáró bíróság: