Valótlan számlákat nyújtottak be a pályázati elszámolásban

Tárgyalás időpontja: 
2017. március 22., szerda 08.30
Ügy tárgya: 
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette
Ügyszám: 
B. 550/2016.
Tárgyalás helyszíne: 
Debrecen, Széchenyi u. 9.
Tárgyaló: 
I/123.
Ügyszak: 
Büntető
Összegzés: 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádirata szerint V. László (I. rendű vádlott) és N. Tibor (II. rendű vádlott) az A-C. Kft. ügyvezetőiként, 2008-ban nyújtott be pályázatot – és nyert 571 millió forintot - a Nemzeti Technológiai Program keretében.

A kft-nek a projekt megvalósításához élelmiszerkutató laborra és extruder gépre volt szüksége, de a támogatásból ezt saját ingatlanján nem valósíthatta meg, ezért 5 évre bérbe adta a debreceni I.P. Kft.-nek a Monostorpályiban lévő raktárépületét, havi nettó 50.000 forint bérleti díjért. A harmadrendű vádlott, P. Imre - az elsőrendű vádlott rokona – az I.P. Kft. ügyvezetője volt. A bérlő vállalta, hogy a bérleményt felújítja és élelmiszerkutató labort hoz létre. Ezt követően az I.P. Kft. szerződött bérbeadóként az A-C. Kft-vel, a laborközpont és az extrudáló gép bérbeadásáról. A bérleti díjat laborhasználati óránként nettó 262.500 forintban állapították meg. A szerződés azt a célt szolgálta – írja a vád -, hogy az A-C Kft. az így generált költségeket a pályázat keretében el tudja számolni. Valójában a gépbeszerzést és a felújítást V. László és hozzátartozói intézték, P. Imre mindenben V. László utasításai alapján járt el. Az ügyészség szerint mindkét bérleti szerződés színlelt volt, a visszabérlés időpontjában az épület felújítása még el sem kezdődött, és az extruder gépet is csak később szerezték be. Az I.P. Kft.-nek anyagi forrása sem volt meg mindezekre. A III.r. vádlott 2009-ben összesen 209 millió forint értékű valótlan tartalmú számlákat bocsátott ki az A-C. Kft. felé. Az A-C. Kft. év végén benyújtotta támogatási igénylését, egyéb dologi költségként szerepeltetve benne az I.P. Kft. számláit, melyek után csaknem 118 millió forint támogatást számolt el. Ezen felül a számlákkal 17 millióval csökkentette ÁFA bevételét, 23 millió forintnyi általános forgalmi adót pedig visszaigényelt. Az adóhatóság azonban feltárta a számlák valótlanságát, így az ÁFA kiutalása elmaradt. A vádhatóság szerint a vádlottak már a támogatási szerződés aláírásakor megtévesztették a Támogatót, hiszen már akkor tudták, hogy olyan költségeket fognak elszámolni, amire támogatás nem igényelhető. Az ügyészség szerint P. Imre is tisztában volt a színlelt ügyletekkel, ennek tudatában állította ki a számlákat és segítséget nyújtott a támogatás jogosulatlan igényléséhez, valamint az ÁFA elszámolásához. A költségvetést ténylegesen 135 millió forint vagyoni hátrány érte.

A nyomozás megindulását követően egyébként az A-C. Kft. újabb igénylőlapot nyújtott be a Közreműködőhöz, amelyben más számlákkal helyettesítette az I.P. Kft. korábbi számláit.

Az ügyészség visszásságokat állapított meg az extruder géppel kapcsolatban is. Az 51 millió forintért beszerzett gépet ugyanis az I.P. Kft. V. László utasítására 2009 novemberében 55 millió forintért eladta egy angol cégnek, majd ugyanezen a napon visszabérelte egy évre, havi 30 millió forintért.  A labor bérleti díjából befolyó pénzt – összesen 117 millió forintot -, P. Imre az angol cég számlájára utalta, a gép bérlése címén. A gépet 2010. decemberében az A-C. Kft. kiszolgáltatta az angol cégnek.

Az A-C. Kft. pályázata egyébként 2012. októberében zárult. A Támogató a cég igényléseit, beszámolóit elfogadta, a pályázati célt megvalósultnak tekintette, így az A-C. Kft. összesen 571.277.000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – tartalmazza a vádirat.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

1. tárgyalás

Eljáró bíróság: