Csaknem száz idős embert fosztott ki – szerencsejátékra kellett a pénz

3 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a szlovák állampolgárt, aki 94 idős embert fosztott ki Debrecenben és az ország számos más városában, hogy így szerezzen pénzt játékszenvedélyéhez. J. Balazt a bíróság 5 évre kiutasította Magyarország területéről, 4 millió forint vagyonelkobzásra kötelezte és a sértettek kártérítése mellett meg kell fizetnie 2,3 millió forint bűnügyi költséget is. A vádlottat a bíróság 89 rendbeli kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek, melyek többségét a vádlott védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követte el. A nyomozati irat 9 ezer oldalt tesz ki.

K. Balaz lemondott a tárgyalás megtartásáról, bűnösnek vallotta magát, beismerő vallomást tett, így a bíróság nyilvános ülésen határozott. A Büntetőeljárási Törvény értelmében ilyen esetekben a nyomozati szakban az ügyészség és a vádlott között megállapodás jöhet létre, amely többek között a büntetés mértékét is rögzíti. Ebben az ügyben a vádhatóság 3 év 8 hónap és 4 év közötti szabadságvesztésre, és az öt éves kiutasításra vonatkozó nyilatkozatát a vádlott tudomásul vette. A bíróság így dönthetett a 3 év 10 hónap börtönbüntetés mellett.

A tényállás szerint J. Balaz feltételes szabadlábon volt Szlovákiában, amikor elhatározta, hogy Magyarországra jön és itt szerez pénzt, hogy kielégítse szerencsejáték szenvedélyét. A magyar anyanyelvű vádlott 2015 januárja és 2017 márciusa között 94, zömében 70 év feletti idős embert fosztott ki. Áldozatai között voltak 93, 97 éves emberek is. Debrecen mellett tucatnyi várost járt be, fosztogatott többek között Budapesten, Sopronban, Kaposváron, Szegeden és Nyíregyházán is. Alig akadtak néhányan, akik átláttak rajta. A vádlott kihasználta idős áldozatai jóhiszeműségét, de visszaélt azzal is, hogy az idős emberek koruknál fogva nem voltak képesek felismerni, hogy éppen egy bűncselekmény sértettjévé válnak. J. Balaz módszere szinte mindenütt ugyanaz volt: valamelyik közmű-, vagy kábelszolgáltató munkatársának adta ki magát, megjelent az idős emberek lakásánál, és arra hivatkozott, hogy az illetőnek túlfizetése van az adott szolgáltatónál, amit készpénzben szeretne odaadni. Azt mondta, hogy csak nagyobb címletű pénz van nála, amit fel kellene váltani, így bírta rá az öregeket, hogy elővegyék megtakarított pénzüket. Néhány helyen adáskimaradásra, villanyóra doboz cserére vagy egyéb műszaki problémára hivatkozva jutott be a lakásba, máshol azt mondta, hogy akkor jár a visszatérítés, ha az idős embernek 250 ezer forint alatt van a nyugdíja. Olyan eset is volt, hogy a „szolgáltató munkatársaként” a közeli boltnál szólította meg a sértettet és úgy kísérte egészen hazáig.

Miután az áldozatok rejtekhelyeit kifigyelte, valamilyen ürüggyel elterelte a figyelmüket: kávét kért, az idős nyugdíjszelvényét, iratait vagy éppen a befizetett csekkeket. Volt olyan is, ahol arra szólította fel áldozatát, hogy vigyen át egy széket a szomszéd helyiségbe, az idős ember pedig gyanakvás nélkül eleget tett ennek. Sok sértett egyébként miután előhozta a félretett pénzét tartalmazó borítékot és kivette belőle a 10 ezres bankót, ott is hagyta összes pénzét az asztalon, szem előtt. A vádlott egy budapesti sértettől így vitt el például több mint egymillió forintot. A legtöbb pénzt egy budapesti asszonytól lopta el: a 86 éves áldozattól 3 és fél millió forinttal távozott. Egy debreceni sértett 14 ezer forintos „túlfizetése” miatt 700 ezer forintot veszített el, de volt, aki 460 forint „visszatérítéséért” 130 ezer megtakarított forintjával fizetett. J. Balaz összesen több mint 31 millió forint készpénzt és 2 milliónyi ékszert zsákmányolt.

A vádlott egyébként a bírósági ülésen úgy nyilatkozott: hálás a magyar társadalomnak, mert a BV-ben végre kezelik a játékfüggőségét, amit már 20 évvel korábban kellett volna…