Kiemelt cél a joghézagmentesség – a közigazgatási bíráskodás változásai

2018. január elsejével 37, bíróságot érintő jogszabály változott meg – indította a Debreceni, Nyíregyházi és Szolnoki Törvényszék közös sajtótájékoztatóját Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke. Kahler Ilona kiemelte: a civilisztikai ügyeken túl mostantól a végrehajtási, szabálysértési és büntető ügyekben is kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A törvényszék felkészült az e-perekre, a bírósági honlapokon pedig a tájékoztatások mellett a letölthető formanyomtatványokat is találnak az ügyfelek. A Debreceni Törvényszék elnöke a sajtótájékoztató aktualitása kapcsán hozzátette: január elsejével a Közigazgatási perrendtartás új keretet ad a közigazgatási bíráskodás számára is.

Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi bíróság elnöke leszögezte: az új perrendtartás megteremtette a regionalitást. Az eddigi 20 közigazgatási bíróság közül ugyanis nyolc kiemelt szerephez jutott: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is a nyolc régióközpont egyike lett. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium megbízott vezetője hangsúlyozta: a szociális jellegű közigazgatási ügyek továbbra is az adott megyében maradnak, az adójoggal, földjogokkal, idegenrendészettel és menekültüggyel kapcsolatos pereket azonban a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalja. Mostantól egyébként az úgynevezett „hézagmentesség” jegyében sokkal több közigazgatási ügyben lehet pert indítani, legyen szó egy közlekedési tábláról, vagy akár egy játszótér hiányáról. Fontos változás, hogy a jogalkotó szűkítette a fellebbezés lehetőségét, másodfokon pedig ezentúl a Fővárosi Törvényszék dönthet. Figula Ildikó kiemelte: a debreceni KMB tavaly 1429 ügy érkezése mellett 1563 ügyet fejezett be, nagyrészt 3 – 6 hónap alatt. Az ügyszám a jövőben vélhetően emelkedni fog. A több feladathoz ugyanakkor nagyobb létszám is társul, év végéig a Debreceni KMB létszáma 27 bíróval és 54 igazságügyi alkalmazottal megközelíti majd a 100 főt.

Bana Imre, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a szociális jellegű ügyek helyben maradnak, így a társadalombiztosítással, munkanélküli, szociális ellátással, gyermekvédelmi ellátással, vagy a fogyatékos személyek ellátásával kapcsolatos pereket továbbra is a megyeszékhelyeken tárgyalják. A jelenleg folyamatban lévő ügyek is Szolnokon, vagy Nyíregyházán fejeződnek be, az esetlegesen 2019-re áthúzódó perek viszont jövőre átkerülnek a régióközpontba.

Tass Edina, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke hozzátette: a klasszikus munkaügyi pereket a jövőben is a helyi közigazgatási bíróságok tárgyalják, mint ahogyan a közszolgálati pereket is. Ez utóbbiban – például egy nehezebb megítélésű fegyelmi ügyben - a bíró dönthet úgy, hogy tanácsban folytatja le a pert. Tass Edina a változások közül kiemelte még azt is, hogy egy felszámolás alatt álló cég esetében a munkavállaló ezentúl munkaügyi perben követelheti elmaradt bérét. Ha pedig időközben lakhelyet vagy munkahelyet vált, akkor a munkáltató székhelyétől függetlenül másik városban is pert indíthat. Fontos változás az is, hogyha a perben álló munkavállalónak alacsony a keresete, akkor még pervesztéskor sem kell illetéket fizetnie.